A fura öreg
Kinek gondoltok, amikor rám néztek?
Mit láttok? Kit láttok, nővérek?
Egy fura öreget, nem annyira bölcset,
Mit lát, mit csinál – ő nem is tudja már.
Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok,
Hogy „Próbálja meg!” - választ sem kaptok.
Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne,
Eltűnik mindig a zoknija, cipője…
Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát,
Fürdetés, etetés tölti ki a napját.
Ezt gondoljátok? És ezt látjátok?
Szemetek nyissátok: hisz’ ez nem én vagyok!
Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódva
Megteszem, eszem is, mint a nővér mondja…
Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája,
Szerető fészkében egyik fiókája.
Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója,
Szerelmes társának boldog bevárója.
Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrik
Esküm emlékére, mit tartanom illik.
Huszonöt évemmel, magam is apaként
Őrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén.
Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek!
Téphetetlen szálak minket összefűznek.
Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek,
De marad a párom, így nem hullanak könnyek.
Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak,
Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak.
Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt.
Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt.
Gyermekeim most már nélkülem megállnak.
Múlt szeretet jár át, évek, mik elszálltak.
Most már öreg vagyok. Kemény a természet.
Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet.
A test, a kellem, erő széthullik, elillan,
Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van.
Ám az éltes testben ott belül fiatal
Vagyok még. Tépett szívem duzzad:
A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad.
Újraélem szerelmünket, hosszú életünket,
Túlságosan gyorsan elszállt éveinket.
Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik.
Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén:
Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok én!!
(Ford. Barsi Boglárka)
Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét. Egy nap valamennyien ilyenek leszünk!
(Szerzője Phyllis McCormack, szerkesztette Dave Griffith.)
A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem érinthetjük meg… a szívünkben kell éreznünk őket!
The strange old man
Who do you think when you look at me?
What are you seeing? Who do you see, nurses?
A strange old man, not so wise,
What do you see what he's doing - he does not even know anymore.
He drops his bite. If you say out loud,
To "Try" - you will receive no answer.
That you are there, as if she were too it would seem,
Always disappearing socks, shoes ...
Tekram Kénytekre-kind transfers himself
Bathing, feeding fill the day.
That you think? And you see it?
Open your eyes: because 'it's not me!
I'll tell you who I am: who quietly nestled
I will, I will, like the nurse said ...
My father and mother fiacskája small,
Loving one's nest Saker chicks.
Adolescent high wing, next dreamer,
Bevárója love partner happy.
Twenty year-old groom: My heart skips a big
In memory of my oath, to keep you fit.
My twenty-five years, as a father myself
Happy little children at home I'll check her breast.
Thirty-year-old man: O but growing fast!
Téphetetlen fibers are bound to us.
Forty became kirepültek, the nest is empty,
But will my partner, so you do not fall in tears.
Fifty years played my feet baby,
We have Grandparents and grandchildren are.
Then darkness comes to me: my wife died.
The future of lighting has been, what is now eaten the monster.
My children are now without stopping.
Last act of love over the years, what are gone.
Now I'm old. Hard to nature.
The old man's funny. Decay is only a joke.
The body, the grace, strength disintegrate, escapes,
Stone remained where he was told a long time ago: my heart is.
But there within the body of the young éltes
I am still. Tore my heart swell:
In the past a lot of pleasure and pain returns.
Relive our love, long life,
Our years gone too fast.
I accept you, that all goes away.
So open your eyes, see beyond our elders:
Look at it closely: Well, that's me!
(Translated Barsi Buttercup)
Remember this poem when you next meet old man who was swept away without having to know it hidden, young soul. One day, all of these will be!
(Author of Phyllis McCormack, edited by Dave Griffith.)
The best and most beautiful things in the world are neither seen nor touched ... you feel it in your heart to be them!
Köszönöm !!!
VálaszTörlés