Béresített nyugdíjak az egészségügyben?

A szakorvosjelöltek után az idős orvosok is jelentős béremeléshez juthatnak. A kormány nem engedi a jövőben, hogy a köz szolgálatában állók egyszerre legyenek munkavállalók és nyugdíjasok. Csakhogy így megbénulna a rendszer, ezért jön a fából vaskarika - „béresíthetik" a nyugdíjakat.

hirdetés

 

Az új alapelv nem idegen a nyugati államoktól, sőt még mindig megengedőbb, mint például az osztrák szabályozás. Nyugati szomszédunknál, nem csak a közszolgák, de senki nem dolgozhat nyugdíj mellett. Csakhogy a szabály alkalmazása azonnal megbénítaná a magyar egészségügyet. A tervek szerint ezért az idős orvosok nyugellátását nem folyósítanák tovább, hanem a nyugdíjuknak megfelelő összeget hozzácsapnák a bérükhöz, hogy így ellensúlyozzák a veszteségüket. Ha azonban valaki azt gondolná, hogy ezzel már rendezték is az ügyet, nagyon téved.

A jelenlegi államosított, de emellett mégiscsak erősen piacosodott egészségügyben ez is rendszerszintű zavart okozna. Miért keressen például százezer forinttal többet egy 62 éves orvos, mint egy 61 esztendős? A kormányrendeletből nem derül ki az sem, mi történik a vállalkozó doktorokkal. Ha számlára tovább lehet dolgozni, azzal jelentősen csökkenne az érintettek köre. Ugyanakkor viszont új problémákat is felvetne, mert a főállású 62 évesek magasabb juttatásban részesülnének, mint a számlás idősebbek, hiszen a vállalkozóknál így nem jelenne meg a „nyugdíj-kiegészítési kényszer".

A kavarodás még nagyobb volna, mert a legtöbb orvosnak több munkahelye is van, a munkaidő korlátot ugyanis gyorsan átlépik a fő munkahelyükön, ezért másutt vállalnak ügyeleteket. (Az állam azt már nem ellenőrzi, hány órát dolgoznak összesen.) Százszámra lehetnek tehát olyan személyek, akik egyszerre nyugdíjasok, alkalmazottak és vállalkozók.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a héten egyeztet az egészségügyi érdekvédelmi szervezetekkel a közszolgák nyugdíjazásának kérdéseiről. A megoldás nem lesz egyszerű, mert az egészségügyben teljesítmény alapú a finanszírozás, a vakbélműtétért az egészségbiztosító akkor is ugyanannyit fizet, ha egy drága (idős) vagy egy fiatal (olcsóbb) orvos fogja a szikét. Ráadásul mindez nem csak közvetve az egészségügyet érinti, orvosok az élet más területén is dolgoznak. Az egészségügy szereplőinek mindenesetre egy rendszerszintű megállapodást kellene letenniük az asztalra, mert egyedi elbírálás esetén legkevesebb 6-7000 ezer dokumentumot kellene aláírnia a szabályok alóli felmentésre jogosult személynek.

Íme a legforróbb területek:

1.A rokkant felülvizsgálat - a rokkantosításhoz szükséges szakvéleményeket előállító orvosok közel 40 százaléka 62 éves vagy idősebb. Mivel hatósági feladatokat látnak el, köztisztviselői rangban dolgoznak, vállalkozóként nem is foglalkoztathatóak.

2. Az ügyeleti rendszer - jelenleg a 62 évnél idősebb orvosok 20 százaléka az ügyeleti ellátásban is részt vesz. Az egészségügyi ellátás legneuralgikusabb pontja ma is ez. A „normál" rendeléseken ugyanis a hálapénz révén jobb ellátást lehet vásárolni, ám a „frontvonalban" erre általában nincs lehetőség, és itt a magánegészségügy sem segít be. Ráadásul a rendszer vegyes, sokan számlára dolgoznak.

3. A gyerekgyógyászat - hírhedten elöregedett szakma, 59 esztendő az átlagéletkor. Minden harmadik orvos érintett a nyugdíjazás kérdésében. Már ma is nagy a hiány, a kórházi gyermekosztályok átszervezésénél például fontos szempont volt, hogy már a mai létszámmal is fenntarthatatlanok egyes osztályok. És gyerekgyógyászt nem lehet csak úgy lehet leakasztani a polcról, egyetlen doktor pótlása 3-5 évet vesz igénybe. Ráadásul több csúcsintézmény is érintett, mivel számos helyen nyugdíjkorhatár feletti a szakmai vezető. (Igaz, a Magyar Közlöny december 29-i számában megjelent rendeletben „foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyekre." Még egy adat a helyzet súlyosságának érzékeltetéséhez, a gyereksebészek 30 százaléka 62 év feletti.

4. A szövettani vizsgálatok - a dolgozó patológusok 27 százaléka érte el a nyugdíjkorhatárt. A rákgyógyászatban már ma is komoly gondokat okoz, hogy heteket kell várni egy szövettani eredményre, és a túlterheltség miatt sok a hibás diagnózis. A patológusoknál elsősorban a vezetőket érinti, igen nagy arányban vállalkozóként dolgoznak.

5. Háziorvosi ellátás - az alapellátásban dolgozó doktorok 30 százaléka 62 év feletti. A magyar egészségügy egyik nagy baja, hogy túlzsúfoltak a praxisok. Ha a dokik harmada kiesne, az a nagyvárosokban is praxisösszevonásokkal járhat, emiatt jelentősen megnőhet a várakozási idő. (Ahogy a válságrégiókban ez már régóta létező jelenség.) Erről persze nincs szó, ám a „nyugdíjak béresítése" itt érdekes kihívással járhat, mert a háziorvosok zöme vállalkozó.

6. Kórházi szakellátás - összesen 15 szakmában a belgyógyászattól a szemészetig 25 százalék feletti a nyugdíjasok aránya, még rosszabb az arány a szakrendelőkben.

7. A rendőrségi nyomozások - az igazságügyi orvostan területén dolgozók közel 30 százaléka 62 év feletti.