Legendás vonatok

Ha legendás vasútvonal, akkor Orient expressz. Szinte mindenkinek ez ugrik be első körben, de ezenkívül van még néhány hasonlóan nevezetes útvonal. A Transzszibéria expressz például a világ leghosszabb vasútvonala, a Shongololo expresszel pedig Dél-Afrikát járhatja be a kalandvágyó utazó. És persze az Orient expresszről sem csak annyit érdemes tudni, hogy Agatha Christie szerint gyilkosság történt rajta.

Hirdetés

Transzszibéria expressz

A Moszkva és Vlagyivosztok között működő Transzszibéria vasút a Föld leghosszabb vasútvonala, teljes hossza 9288 km. A kalandvágyó utazók Moszkvából indulhatnak az útra, melynek során áthaladnak nyolc időzónán, érintenek nyolcvanhét várost és kereszteznek tizenhat folyót. Természetesen akit elrémít a hosszadalmas zötykölődés vagy megtetszik neki valamelyik állomás és hosszabban elidőzne ott, nyugodtan megszakíthatja az utazását, mert a jegy a másnapi járatra is érvényes. De aki nem iktat be ilyen önkényes szüneteket, annak sem kell folyamatosan a kupéban szorongania, ugyanis a nagyvárosokban menetrend szerint is megáll a szerelvény, így az érdeklődő turistáknak lehetőségük van körülnézni.

A vasútvonal ötlete az 1880-as években merült fel. Igaz, ekkor még nem a vállalkozó szellemű turistákra gondoltak, hanem tisztán gazdasági szempontok álltak a háttérben. Egy ekkora országban ugyanis a különböző ipari területek összekötése és az egyszerű, olcsó áruszállítás jelenti a legnagyobb gondot. Erre jelentett megoldást a Transzszibériai vasútvonal megépítése. A munkálatokat 1891-ben kezdték, majd 1901 novemberében találkoztak a két irányból egymás felé haladó munkások. Ha belegondolunk, hogy milyen éghajlati viszonyok és természeti körülmények között dolgoztak, ez igazán tiszteletreméltó teljesítmény. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy fegyencek is dolgoztak a vasúton, illetve kényszersorozást is alkalmaztak, hogy reális időkereteken belül be tudják fejezni a munkát.

Forrás: Wikipédia

Hivatalosan 1903-ban adták át a vasútvonalat, ekkor azonban még vasúti komp segítségével juttatták át a Bajkál-tavon a szerelvényeket. A problémát gyorsan orvosolták, ugyanis 1905-re elkészült a tavat elkerülő szakasz is, ami sokak szerint az út legszebb része. A 207 kilométeres szakasz a Bajkál-tó mellett halad el, 28 kilométer pedig közvetlenül a parton.  1905 után még bővítették a vonalat, ma ismert formájában 1916-ra készült el.

Aki arra adja a fejét, hogy végigutazza ezt a híres vasútvonalat, igazán kényelmes körülményeket talál. Két- és négyszemélyes kupék közül választhat, igaz, jelentős árbéli különbség van a két variáció között. Komfort tekintetében azonban nem olyan drasztikus az eltérés, ugyanis minden kupéhoz külön zuhanyzó tartozik, a kocsik légkondicionáltak, az étkezőkocsikban pedig kifejezetten jó a kínálat. Aki bevállalja, biztos, hogy életre szóló kalandban lesz része.

Orient expressz

A legendás vonat, mely a vonatok királya, királyok vonata becenevet kapta, 1883-tól közlekedett a Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti több mint háromezer kilométeres szakaszon. Az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal sokak régóta dédelgetett álma volt, megszületésében azonban fontos szerepe volt a politikának is. Amellett ugyanis, hogy közlekedésben betöltött szerepe vitathatatlan, a balkáni államok függetlenségének biztosítása érdekében is használták a nyugati országok.

Az Orient expressz létrejöttében fontos szerepe volt egy belga bankárnak, Georges Nagelmackersnek, aki 1972-ben létrehozta az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, és beszerezte az akkor legkorszerűbbnek számító kocsikat, amiket mindenféle luxussal felszerelt. A vasúttársaság főrészvényesének megnyerte a belga királyt, aki engedélyezte az oroszlános királyi jelkép használatát, mely a kocsik oldalát díszítette. Mondanom sem kell, ez még exkluzívabbá tette a kocsikat. Nagelmackers társasága indította útnak az Orient expresszt 1883-ban, ekkor azonban még csak Párizs és Várna között közlekedett, mert nem készült még el a teljes útvonalon a vasút. A Várna és Konstantinápoly közötti szakaszt hajóval tették meg az utasok mintegy tizenöt óra alatt, a teljes út pedig nyolcvanhárom és fél órát tett ki. Az expressz 1888-ig a Párizs – Strasbourg – Stuttgart – München – Bécs – Pozsony – Budapest – Szeged – Temesvár – Orsova – Bukarest – Ruszcsuk – Várna útvonalon közlekedett. 1889-ben elkészült a Várna és Konstantinápoly közötti szakasz is, így az utasok végig vonattal tehették meg az utat, méghozzá 67 óra 35 perc alatt.

Forrás: Wikipédia

Az Orient expressz igazi luxusvonat volt, csak első osztályú jegyet lehetett rá vásárolni. Nem csoda, hogy koronás fők és hírességek kedvelt közlekedési eszközének számított. Utazott rajta többek között Agatha Christie, Marlene Dietrich, Mata Hari, Vaclav Havel és Arábiai Lawrence. Az uralkodók előszeretettel kapcsolták hozzá saját szalonkocsijaikat és így tették meg az utat.

Nem meglepő, hogy egy ilyen luxusvonatra szinte azonnal felfigyeltek a különböző rablóbandák. Többször is kirabolták az utasokat, de a legjelentősebb eset 1891-ben történt, amikor is egy Athanasos nevű görög rabló és bandája kisiklatta a vonatot, elrabolta a személyzetet és az utasokat, majd jókora váltságdíj fejében engedte őket szabadon.

Az irodalomtörténetbe is bevonult az expressz, hiszen több műben is szerepel. A legismertebb talán Agatha Christie krimije, a Gyilkosság az Orient expresszen, ami nem is teljesen fikció. 1929-ben ugyanis Isztambultól hetven kilométerre hóesés miatt elakadt a vonat és tizenegy napig vesztegelt. Egyes források szerint gyilkosság is megesett ekkor a vonaton. Ez az esemény szolgált a híressé vált regény alapjául.

Az Orient expressz az első világháború előtt, illetve a két világháború között élte virágkorát. A második világháború után azonban már nem sikerült visszanyernie régi fényét. Többszöri útvonal-módosítással és -átszervezéssel 2009-ig közlekedett, majd végleg megszüntették.

Shongololo expressz

Végezetül egy igazán egzotikus és kevésbé ismert vasútvonalról szeretnék néhány szót ejteni, a Dél-Afrikában futó Shongololo expresszről, amit a Dél Keresztjének is neveznek. Nincsenek olyan komoly hagyományai, mint a fent bemutatott két legendás vonalnak, hiszen 1995-ben jött létre, de legalább olyan izgalmas. A tizenhat nap alatt végigutazható vonal hat országot, Mozambikot, Szváziföldet, Botswanát, Zimbabwét és a Dél-afrikai Köztársaságot érinti, sőt meg is áll a fontosabb látnivalóknál. Aki végigutazza, egyedülálló kulturális, földrajzi és történelmi élményben részesül.