Szíria légiereje és légvédelme napjainkban – 2. rész

A kétezres évek elején, a Putyin alatt egyre határozottabbá váló orosz külpolitika részéről felmerült annak az igénye, hogy Oroszország visszaszerezze pozícióit a Közel-Keleten. Ennek része volt, a térségben orosz érdekeket képviselő Szíria újra felfegyverzése is.

Az elképzelést több tényező is hátráltatta. A nyolcvanas évek fegyver szállítmányait, a Szovjetunió által biztosított hitelkeret fedezte, amelyet Szíria sosem fizetett vissza. Ezért az orosz gazdasági oldal ellenezte további hitelek biztosítását.

Másrészt az orosz gazdaság sem volt olyan állapotban, hogy egy bő húsz éven keresztül fejlesztés nélküli szír haderőt újra hatékonnyá tegyen. Harmadrészt, ugyanebben az időben kormányközi szinten is barátivá váltak az orosz-izraeli kapcsolatok, amit nem szerettek volna terhelni Szíria látványos felfegyverzésével.

Ezét az orosz fél csak kis mennyiségű, védelmi jellegű fegyverek átadásáról döntött. A szír csapatlégvédelem meglévő Kub, Osza és Silka komplexumai mellé, kis mennyiségben Pancir-S1-es és Buk rendszereket szállítottak. Felmerült a szír légvédelem ellátása MiG-31-es elfogó vadász és Sz-300-as modern légvédelmi rendszerekkel is. A MiG-eket, a 2009-ben leállított MiG-25-ösök cseréjeként tervezték hadrendbe állítani a szír légierőnél, de sem ezekszállításából, sem az Sz-300-asból nem lett semmi. Mindössze az Sz-125-ös légvédelmi rendszer korszerűsítéséről tárgyalnak továbbra is.

Szíriában, a mai napig nagy számban használják a Kub légvédelmi rendszer, mely kiegészíti a Szír Légvédelem fix telepítésű rakétás osztályait.

A fentieken kívül pár éve még partvédelmi rakéta ütegeket adott át az orosz fél Szíria számára, valamint felmerült Jak-130-as sugárhajtású kiképző repülőgépek, és egy századnyi MiG-29M2-es frontvadász leszállítása is.

Mindebből jól látszik, hogy a szír haderők méretéhez és felszereléséhez képes jelentéktelen mennyiségű fegyverzetet adott át számukra az orosz fél. A hatalmi űrbe manapság Kína is igyekszik benyomulni. A szír partokon megjelentek a kínai gyártmányú Type 120-as típusú, kismagasságú célok felderítésére alkalmas lokátor állomások önjáró alvázon.

Kínai gyártmányú lokátor a szír partoknál.

Ezek után folytassuk tovább a szír légierő, és a szír légvédelem hadrendjének vizsgálatát, az ország déli területein.

Az ország középső vidéke, észak libanoni határ

A légierő támadó egységei, az alábbi repülőtereken települnek

A Szíriai Légierő csapásmérő erői, az ország középső területeire lettek összevonva, Shayrat, Tiyas és An Nasiriya repülőtereire. Az innen üzemelő értékes támadó technika és az izraeli hátár közé jelentős mennyiségű légvédelmet vontak össze, így viszonylag védett helyen települhetnek. Viszont ez a térség kellően közel van Libanonhoz. Itt szükség volt a támadó gépekre, mert a forrongó Libanon egy részét, 2005-ig megszállás alatt tartotta a szír haderő.

Az 1982-es háborúban, a Szír Légierőben már hadrendben állt, alapszintű földháttérre üzemmóddal is rendelkező fedélzeti radarral felszerelt MiG-23MF. A túlélő, változtatható szárnyilazású MiG-23MF vadászgépek üzemben tartása hatalmas kihívást jelent az allepói repülőgép javító központnak

50. dandár Shayrat

• 675. század Mig-23MF
• 677. század Szu-22M
• 685. század Szu-22M4

Az 50. dandár alárendeltségébe van összevonva Szíria négy Szu-22-essel repülő százada közül kettő. A típus harci képességeit eddig minden fegyveres konfliktusban elismerték. Az 1982-es ötödik arab–izraeli háború során a szír repülő erők egyik legsikeresebb típusa volt.

Arab adatok szerint a Szuhojoknak komoly „trófeája” akadt 1982. június 10-én, amikor Yekutiel Adam dandártábornok, az izraeli védelmi erők helyettes vezérkari főnöke is a szír Szu-22-esek támadásának lett áldozata. Ez utóbbit, izraeli források cáfolják, szerintük a tábornokot RPG-vel ölték meg. Mindenesetre a helyettes vezérkari főnök harcálláspontját, Szuhoj harci gépek bombázták tönkre.

A robusztus, több tonna fegyverterhelésű Szuhojok – izraeli adatok alapján – több mint hatszáz bevetést repültek, miközben az izraeli vadászok mindössze egyetlen egyet tudtak lelőni közülük!

A háború után a szovjetunió által szállított kétszázadnyi korszerű Szu-22M4-es bombázóval váltották le a régebbi változatokat.

Napjainkban az átlag 30 éves Szu-22M változatot Szírián kívül még Vietnam, Peru és talán Líbia üzemelteti.

70. dandár Tiyas

• 827. század Su-22M4
• 819. század Su-24MK

Az ország közepén felépített Tiyas repülőteréről adtak készenlétet évtizedeken keresztül a nagyteljesítményű MiG-25-ös elfogó vadászok. A repülőtér elhelyezkedése ideális volt a nagysebességű repülőgép számára. A drágán üzemeltethető típussal négy századot szereltek fel a nyolcvanas években. A még üzemképes repülőgépeket 2008-ban vonták össze Tiyas repterére, hogy a csökkentsék az üzemeltetési költségeket. A kiemelkedően drága típust ezt sem menthette meg. 2009 óta nem emelkedett fel szír MiG-25-ös a levegőbe.

Tiyas repülőterén a kiterjedt gurulóút hálózata több mint ötven beton bunkert köt össze a felszállópályával. A képen szír MiG-25-ös elfogók és Szu-24MK bombázók parkolnak.

Itt települ Szíria másik kiemelkedő teljesítményű harci gépe, a Szu-24MK bombázó. A hidegháborús szovjet front-bombázóból húsz példánnyal rendelkezik a Szír Légierő. A komoly harcértékű típust, orosz segítséggel, a kétezres években újították fel. Az utolsó nagyjavított példányt 2009-ben adták át Aleppóban.

Szír Szu-22M4-es bombázó a 2010-es katonai felvonuláson.

Az alacsonytámadó Szu-24-es, Szíria legnagyobb harcértékű bombázója.

17. dandár An Nasiriya

• 695. század MiG-23BN
• 698. század MiG-23BN

A 17. dandár a hetvenes évek óta használja a MiG-23BN bombázót. A típus korai példányait már leállították. Már csak a nyolcvanas években szállított és korszerűsített példányokat repülik manapság. Sok legenda kering ezekről a gépekről és képességeikről. Ami tény, hogy az eredetileg arab felhasználásra készülő exportváltozat lehetőségeit jelentősen fejlesztették az üzemeltetés évei alatt. Kibővítették az elektronikai ellentevékenység rendszereit és precíziós fegyverezett célba juttatására tették alkalmassá a típust.

Az öreg gépek gyári élettartama régen lejárt, a többi üzemeltető már selejtezte a típust. A szírek viszont aktívan használják saját MiG-23BN bombázóikat, az utóbbi évek összes gyakorlatán készült róluk fotó.

2010-es gyakorlaton fotózták le ezt a bombákat oldó szíriai MiG-23BN-t.

A főváros és a szír-izraeli határ térsége

Damaszkusz és a Szíria részről vitatott hovatartozású Golán fennsík térségébe vonták össze szír légvédelmi erők krémjét. Az alig 60 x 30 km-es térségbe a légvédelem húsz Volhov, Nyeva és Vega osztály települ. A fővároshoz közeli repülőtereken pedig a légierő legkorszerűbb MiG-23MLD és MiG-29 9.12B vadászgépei adnak készenlétet.

Főváros és a szír-izraeli határ körül húsz légvédelmi osztály települt a kétezres évtized második felében. A lila körök az Sz-200-as, a piros az Sz-75-ös, a kék pedig az Sz-125-ös rendszerrel felszerelt osztályok elméleti hatótávolságát jelzik. A Vega osztályok hatótávolsága a szomszédos Izrael légterének közel felét lefedik. A Google Maps térképre, Sean O'Connor készített szemléletes rajzot 2007-ben, kutatásai alapján.

A rossz minőségű fotón, a főváros körüli egyik Volhov osztály települési helye látható. A felderítő és tüzérségi eszközöket, bunkerek védik a légvédelmet bénító fegyverek repeszhatásaitól.

A Szír Légierő Damaszkusz körüli harci egységeinek repülőterei.

? dandár Saiqal

• 697. század MiG-29
• 699. század MiG-29

Damaszkusztól keletre található repülőtéren állomásoztatják a szír légierő legkorszerűbb vadászrepülőgép típusát a MiG-29-est. Ha valaki ezekről a gépekről szeretne információt, az a szír légierő egyik legnagyobb „titka” után kutat.

A szír MiG-29-esek darabszámáról számtalan találgatás jelent már meg. Ezek közül a „minél több annál jobban hangzik” elv alapján a 48 darab terjedt el, igazodva „az orosz, csak sok lehet” hozzáálláshoz. A helyzetet bonyolítja az átlag ötévente megjelenő hír, miszerint „Szíria számára Oroszország MiG-29SzMT vadászokat szállít”. Természetesen ezek a hírek utólag mindig kacsának bizonyulnak.

Mértéktartó források szerint napjainkban Saiqal repülőterén körülbelül húsz alap változatú MiG-29-es szolgálja a főváros légvédelmét. Az 1987 és 89 között leszállított vadászok képességeit hamar összemérhették legnagyobb ellenfelük, az Izraeli Légierő F-15-öseivel szemben. Az 1989. június 2-ai légi csata – két-két MiG és Sas között – az izraeli Sasok győzelmével végződött. Meg nem erősített hírek szerint az összecsapást, újra próbálták hasonló eredménnyel 2001-ben is.

Egy éve jelentek meg a legutóbbi fényképfelvételek, az Aleppói repülőgép karbantartó üzemben nagyjavított szír MiG-29-esekről.

? dandár Dumayr

• ? század MiG-23MLD/ML
• ? század Su-22M

A Dumayr repülőtérről viszonylag kevés írásos információ jelent meg, de mindezért kárpótol bennünket a viszonylag sok fotó, az ott szolgáló típusokról. Az itt települő egy századnyi Szu-22M bombázó mellett, MiG-23-asok adnak készenlétet a repülőtéren. A MiG-23-as század vegyesen alkalmazza a típus hagyományos ML, és az export MLD változatait. A szovjet frontlégierő gépein, a nyolcvanas évek elején végrehajtott korszerűsítéseket, az exportra gyártott utolsó 66 darab MiG-23-asba is beépítették. Ezeket az MLD export gépeket Bulgária, Líbia és Szíria között osztották szét.

A szír MiG-23MLD vadászgépek jelenleg jó állapotban vannak. Orosz források szerint 2008 és 2010 között tizenhárom MLD ipari javítását hajtották végre a krasznodári 275. számú üzemben.

Az 1984-85 között leszállított MiG-23MLD frontvadászokról, legutóbbi Krasznodari nagyjavításuk során készültek meglepően jó minőségű felvételek.

Ritka felvétel szír MiG-23ML változatról.

Dumayr-i csendélet. A MiG-23MLD/UB repülőgépek mögött, a beton fedezék alatt Szu-22M bombázó parkol. A szír Szuhojok üzemben tartásában, Belorusszia segíti a szír felet.

73. dandár Khalkhalah

• 945. század Mig-21bis
• 946. század Mig-21bis

A jordán határ melletti Khalkhalah-i bázis, a szír MiG-21-esek legnagyobb otthona. A két egymásra merőlegesen kiépített kifutóval rendelkező repülőtéren, huszonhat betonbunker alatt kétszázadnyi MiG-21bis-t őriznek. Alig két hetes hír, hogy június 21-én a Khalkhalah-i repülőtérről dezertált MiG-21bis repülőgépével Hassan Mirei al-Hamadeh őrnagy. A pilóta a szomszédos Jordániába repült át, az alig ötven kilométerre található Al Mafraq városa melletti Husszeik király légi bázisra.

A szír Légierő helikopteres egységei

Szíriában komolyan veszik és kihasználják a helikopterek által nyújtott lehetőségeket. A helikopteres flotta gerince már évtizedek óta a Mi-8-as közepes szállító helikopter család különböző változatai. Napjainkban körülbelül száz Mi-8-as és nagyobb teljesítményű Mi-17-es helikopter szolgál a szír repülőszázadok állományában.

Az ország északi felében öt, a fővároshoz közel pedig három Mi-8/17-es forgószárnyassal felszerelt repülőszázad települ.

Szíria azon kevés ország közé tartozik, mely megkapta a Mi-17PP elektronikai harcra kifejlesztett Mi-8-as helikopter változatot, a nyolcvanas évek legvégén.

30. dandár Marj Ruhayyil

• 765. század Mi-24D
• 766. század Mi-24D
• 767. század Mi-24D

A Damaszkusztól délre található bázison, évtizedeken keresztül MiG-23-as vadászrepülőgépek települtek, védve a főváros légterét. Az utóbbi években az utánégetős hajtóművek dübörgését, a helikopterek rotorjainak hangja váltotta fel, miután a jordán határ közvetlen közeléből, a forrongó libanoni határhoz közelebb található Marj Ruhayyil repülőtérre telepítették át a harci helikoptereket. A mértékadó források szerint körülbelül negyven Mi-24D harci helikopter, jelentős harcértékkel rendelkezik napjainkban is – legalábbis nappal, repülésre alkalmas időjárás esetén – ami nem olyan ritka arrafelé.

Az öreg Falanga páncéltörő rakétával felfegyverzett Mi-24D helikopterek gyártását 1984-ben fejezte be a Szovjetunió, tehát a technika meglehetősen öreg. Hosszan lehetne sorolni azokat az országokat, melyek már kivonták a D változatot, de lenézni az öreg helikoptereket nem szabad. Például a magyar szemmel bezzeg hadsereget fenntartó Lengyelország, a mai napig repüli – bár Falanga rendszer nélkül – a saját és NDK örökségű Mi-24D helikoptereit.

Az öreg, de nem vén harci helikopterek üzemben tartásában kelet-európai cégek segítik a szír felet. Az egyik legutóbbi nemzetközi botrány is ehhez a helikopter típushoz kötődik, mikor Nagy-Britannia nem engedélyezte a nagyjavított szír Mi-24-es helikoptereket szállító hajó továbbhaladását.

Jelenleg a Mi-24D harci helikoptereket a szabad ég alatt tárolják. Új bázisukon ugyan 22 darab beton bunker található, de ezeket a MiG-ek tárolására alakították ki, a forgószárnyas típus nem fér el bennük.

Az orosz haditechnika közül kissé kirívó Gazelle könnyű helikopterből még két századnyit tartanak hadrendben.

Végezetül egy videó a Szír légierő, légvédelem és a haditengerészet 2011-es közös hadgyakorlatáról:

A gyakorlaton szinte az összes nyolcvanas évek végei, szovjet, hidegháborús export technikát felvonultatják. A MiG-23MLD, MiG-29, Szu-24MK, Mi-24D, Gazelle, Nyeva, Mi-17, Kub, Osza fegyverek mellett, néhány képkocka erejéig az új Buk rendszer indító járműve is látható.

Tisztelt olvasó, a szír légierő és légvédelem hadrendjét bemutató kétrészes sorozatunk végére értünk. Szíriában eddig minden titok volt, ezért kénytelenek voltunk gyakran akár öt éves információkból, illetve szedett-vedett képanyagból dolgozni. De az országban most minden forrong, változik. Könnyen lehet, hogy a fenti hadrend hamarosan változik, illetve az sem lehetetlen, hogy frissebb információk válnak elérhetővé. Ha olyan adatok birtokába jutsz, ami a fentieket kiegészíti, érdemben módosítja, kérlek írd meg a cikkhez tartozó hozzászólások között megvitatásra.

—–
Források:

• Institute for National Security Studies. 2010
• AFM 9012 – Czech World Leader Clero Vodochody
• 275 арз: история в цифрах и фактах, 1941-2011 Олег Алексеевич Гугнивенко
• Fliegerrevue 0907 – Syrien lehnt MiGs ab
• AeroRevue 55/96 – Vojenské letectvo Syrie 1973-1996 Frantisek Smyra, Zdenek Modlitba
• CAM 1009 – Syria’s Secret Air Arm Marco Dijkshoorn
• Scramble magazin
• Sean O’Connor kutatásai
• Syrian Tank-Hunters in Lebanon, 1982 Contributed by Tom Cooper & Yaser al-Abed
• Akik túlélték a sikert – Magyar „helyőrség” Aleppóban Kolozsvári Sándor

—–
Szerző: Galcom