Alma trükkök, praktikák

Jó, ha tudod! Mire kell az alma elkészítésénél figyelni? Az alma értékes tápanyagai a héja alatt helyezkednek el, ezért a vitaminbombákat lehetőleg ne hámozzuk le.

A meghámozott vagy felvágott almáknál jelentkező csúnya elszíneződések ellen segít a citromlével való bedörzsölés. Hogy a különböző elkészítési módokhoz mindig legyen megfelelő almafajta kéznél, a legjobb, ha az adott alma jellemző tulajdonságairól tájékozódunk. Nyers fogyasztáshoz a kemény, zamatos alma illik, akár édes, akár savanyú. Főzéshez az almának inkább enyhén savanyúnak és száraznak kell lennie. Sütéshez keménynek és ízlés szerint édesnek vagy savanykásnak. Zselékhez fontos, hogy érett és zaftos almát használjunk magas pektintartalommal.   Biológia az almával kapcsolatban Rengeteg különböző elbeszélés, legenda és eset van az irodalomban és a művészetben, amelyekben minden az alma körül forog, Rengeteg almafajta létezik a világon– nevezetesen több mint 7.500, és ez folyamatosan növekszik. Az almafa jellegzetes gyümölcseivel általánosságban szereti a mérsékelt éghajlatot, de a speciális almafajták északi-sarki hőmérsékleten is kitartanak.   Az almafák többnyire olyan szélesek, amilyen magasak és elbűvölő rózsaszín vagy fehér virágokat hoznak tavasszal. A gyümölcstermesztésben az almáknál megkülönböztethetünk nyári és őszi almát. Az ősszel learatottak sokkal tárolhatóbbak.   Alma a testért és az egészségért „Napi egy alma a doktort távol tartja” – a mondást természetesen nem kell szó szerint venni, de sok igazság van benne: alacsony kalória értékével (kb. 59 kcal/100g) és az összes pozitív tulajdonságával együtt az alma tökéletes diétakísérő. Ballasztanyagai elősegítik az emésztést, csökkentik a koleszterint és szabályozzák a vércukrot.   Az almában lévő kálium gondoskodik a szervezet szabályozott vízháztartásról, a vas pedig ösztönzi a vérképződést. Nem szabad elfelejteni a C-vitamin tartalmát sem, amely a fajtától és a tárolási időtől függ. Az alma vizelethajó hatással is bír, hasmenés esetén is fogyasztható és még a fogakat is tisztítja.   Egy kis kultúrtörténet az almáról Mindenki ismeri az Éden kertet vagy Párisz döntését, amely a trójai háborút kiváltotta – vajon elmélyültünk-e Hófehérke sorsában vagy együtt éreztünk-e Tell Vilmossal, vajon Luther úgy értette, hogy a világ vége előtti utolsó napon még egy almafát ültet, vagy vajon Isaac Newtont az alma vitte a gravitációs elméletig – az alma a kezdetektől fogva úgy húzódik át történeteken, mítoszokon, vallásokon és művészeten, mint egy piros fonál.   Eredetileg az első vad fajták a Közel-Keletről származnak, de nagyon hamar elterjedt a mi égövünkön is. A római időkben már 37 különböző almafajta volt ismert. A 17. század kezdetén vitték az első almafát Amerikába. Így tehát az alma diadalmenete hosszú ideje elkezdődött. A sikertörténet vége, amely a Paradicsom lakóit egykor meglepte, ma még nem látható előre.