Haragszanak, mert haragudniuk kell: Észak-Korea, a kiéheztetett ország

Milyen a hangulat az utca emberei között, mit tapasztaltak?

Nagyon militáns és harcias a hangulat. Tizenhárom éve járunk ki Észak-Koreába, hogy humanitárius programokat hajtsunk végre. Mindig hallottunk hasonló fenyegetőzéseket, de ilyen súlyúakat még soha. Az észak-koreai média azt súlykolja, hogy meg akarják támadni az országot, de "mi meg fogjuk védeni magunkat". Folyamatosan propaganda anyagokat sugároznak, és Kim Dzsong Un-t olyan helyzetekben mutatják, hogy katonák között van, parancsot ad, vagy éppen lőni tanít. Az egyik kísérőnk, aki maga is katona, azt mondta, hogy az ellenséges országoknak nem lesz lehetőségük békét kötni, mert Észak-Korea elpusztítja őket, leradírozza őket a földről. Az a meggyőződésük - bár nem sikerült megtudni, mire alapozzák -, hogy mindazt, amiben ők hisznek, el akarják tőlük venni, miközben ők 50 éve egy követ sem hajítottak a szomszédjukra.

Mindeközben a hétköznapi élet a szokott mederben folyik, nem láttunk katonai felvonulásokat, vagy hasonlókat. Éppen az ottani halottak napja alkalmával voltunk kint: az emberek urnákban kihozták a hozzátartozóik hamvait, kirakták méllé a fényképeiket, és pálinkát töltöttek nekik. Zavartalanul folytathattuk a munkánkat is, és az ilyenkor szokásos programok szintén rendben lezajlottak: voltunk cirkuszi előadáson és delfin show-ban.

     Katonai seregszemle az éhező országban

Ezeket azért szervezik Önöknek, hogy a rezsim jobbik arcát mutassák?

Ez a hivatalos program része. Mi ezúttal a mozgássérült szövetség meghívására voltunk kint. Az előkészületek során a bécsi nagykövetség felé jeleztük, hogy mit szeretnénk pontosan csinálni - például találkozni az illetékes vezetővel, ellátogatni egy gyermekotthonba, stb. -, az üresen maradt időpontokra pedig ők kínálnak fel lehetőségeket. 

Mit gondol, mennyire van esélyük az észak-koreaiaknak, hogy reális képet kapjanak az országuk geopolitikai helyzetéről?
Ehhez nincsenek meg a szükséges információforrásaik. Ők azt az utasítást kapták, hogy mivel az egész világ ellenük van, meg kell védeniük magukat. Arra a kérdésre, hogy ennek mi az oka, nem tudnak választ adni. Ők haragszanak, mert azt mondták nekik, hogy haragudni kell. Megítélésem szerint ez egy elég veszélyes helyzet, hiszen a háború kitöréséhez elég lehet az is, ha véletlenül elsül egy fegyver, vagy egy hadihajó rossz irányba fordul.    

Észleltek változást a tizenhárom évvel ezelőtti viszonyokhoz képest?

Észak-Korea rengeteget változott. A határon nem vették el a mobiltelefonjainkat, mint eddig, bár külföldre így sem tudtunk hívást indítani. A szállodai szobánkból azonban már haza tudtunk telefonálni. Hívni ugyan nem lehetett bennünket, és az általunk indított beszélgetéseket is jó eséllyel lehallgatták, de ez akkor is jelentős újdonságnak számít. A televízióban műholdas adásokat tudtunk nézni - amerikai csatornákat persze nem, de a BBC-t igen. Ilyen lehetőség még tavaly sem volt. Sőt, ha előre szóltunk volna, akkor még az internetet is használhattuk volna, heti 700 euró ellenében.

Ezt akár az enyhülés jeleként is lehet értelmezni?

Reméljük, hogy igen. Az is érdekes, hogy a Svájcban tanult Kim Dzsong Un leváltotta a hadsereg főparancsnokát és a miniszterelnököt is, utóbbi helyére pedig egy közgazdászt nevezett ki. Mi egyébként Szarivon városába járunk ki, ott támogatunk egy árvaházat és egy kórházat. Eddig azonban sérült gyermekekkel hivatalosan nem fogalkozhattunk, ugyanis a központi hatalom álláspontja az volt, hogy Észak-Koreában olyan fejlett az egészségügyi ellátás, hogy nem születnek sérült gyermekek. Az új vezetés viszont nem csak elismerte, hogy vannak ilyen rászorulók - mintegy 1,2 millióan -, hanem azt is megengedik, hogy külföldi szervezetek foglalkozzanak velük. A változsok talán legszimbolikusabb jele, hogy született egy új mozgalmi ének, amely szerint, aki nem tart lépést Kim Dzsong Un-nal, az lemarad.

     Kim Dzsong Un Dennis Rodmannel parádézik

Milyen az életszínvonal? Azért is kérdezem, mert egyes hírmagyarázatok szerint a kemény szavakat Kim Dzsong Un a kellő pillanatban nyugati segélyekre váltja majd, mivel már a katonáknak sincs mit enni, a hétköznapi emberek pedig füvet kénytelenek fogyasztani. 

Nem tudjuk teljes egészében megítélni, hogy milyen az életszínvonal. Szemmel láthatólag hiánygazdálkodás zajlik. Az emberek sok helyen valóban füveket, bogyókat gyűjtenek, vagy gyökereket ásnak ki. Közben viszont vannak nagy piacok, és - a halottak napja kapcsán - elég sok részeg embert is láttunk. Mi nem foglalkozunk politikával, de azt gondolom, reális lehet az a magyarázat, hogy az új vezető elmegy a falig, és ha nem kenődik fel, akkor külpolitikailag és belpolitikailag is meg tudja erősíteni magát. 

Milyen a kereszténység helyzete Észak-Koreában - már amennyiben lehet erről beszélni?

A fővárosban van egy katolikus és egy protesténs templom. Voltunk a protestáns templomban, és meglehetősen érdekes tapasztalatokat szereztünk. Az egyik vezető elmondta, hogy 10 éve jár ide, ő az egyik presbiter. Azonban az egyik legismertebb bibliai részt - miszerint úgy szerette Isten a viágot, hogy az egyszülött fiát adta érte - az újszövetség helyett az ószövetségben kereste. Eközben azért hallunk híreket a földalatti egyházról is, és vannak olyan hitvallók, akiket azért végeznek ki, mert nem hajlandóak megtagadni Istent. 

Az amerikaiak nem tartanak azonnali háborútól

Nem fenyeget azonnali katonai konfrontáció az Egyesült Államok és Észak-Korea között - nyugtatta meg vasárnap az ABC televízió nézőit vasárnap a Fehér Ház egyik vezető stratégiai tanácsadója. A kérdésre, hogy kiválthat-e amerikai katonai válaszlépést egy újabb észak-koreai rakétakísérlet, Dan Pfeiffer, a Fehér Ház vezető tanácsadója kijelentette: "Láttuk azokat a jelentéseket, amelyek szerint az észak-koreaiak rakétákat mozgatnak és nem lennénk meglepve, ha kísérletet hajtanának végre. Korábban is csináltak ilyet. Ez egy olyan dolog, amilyen már sok-sok évvel azelőtt is folyt Észak-Koreában, hogy Barack Obama elnök hatalomra került." Pfeiffer "abszolút nyugtalanítónak" nevezte az észak-koreai retorikai kiéleződését, de hangsúlyozta, hogy ez sem példátlan magatartásforma a rezsim részéről. Ugyanakkor sürgette, hogy Phenjan hagyjon fel "provokatív tetteivel és háborús retorikájával", teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, és hozza magát olyan helyzetbe, amelyben teljesíteni tudja kinyilatkoztatott célját, a gazdasági növekedést.
  
John McCain republikánus szenátor, a szövetségi felsőház katonai bizottságának tagja vasárnap a CBS televíziónak nyilatkozva hibáztatta Kínát, amiért az ázsiai nagyhatalom nem vetette be befolyását az észak-koreai retorika lecsitítása érdekében, annak ellenére sem, hogy a válság eszkalációja akár (fegyveres) konfliktus véletlenszerű kirobbanásához is elvezethet. McCain szerint Peking "kudarcot vallott" abban, hogy elejét vegye egy lehetséges katasztrófahelyzetnek, pedig nyomást gyakorolhatott volna az észak-koreai gazdaságra. "A probléma kulcsa Kína kezében van. Kína elvághatná a gazdaságukat, ha akarná. A kínai magatartás nagyon kiábrándító" - nyilatkozott a befolyásos ellenzéki szenátor, aki azt hangoztatta, hogy a konfliktus kitörése esetén Dél-Korea és az Egyesült Államok felülkerekedne. "Tény azonban, hogy Észak-Korea lángba boríthatná Szöult, az pedig nyilvánvalóan hatalmas katasztrófa lenne" - mondta McCain. "A kínaiaknak sok kártya a van kezében. Ők a természetüknél fogva óvatosak. De ebben az esetben a végletekig elmentek" - jelentette ki McCainnel egyetértésben, ugyancsak a CBS-nek nyilatkozva Chuck Schumer demokrata szenátor, aki gyakran bírálja Pekinget az árfolyam-politikája miatt.

John Huntsman, az Egyesült Államok volt pekingi nagykövete, korábbi republikánus elnökjelölt-aspiráns vasárnap a CNN-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök példátlan kijelentést tett, amikor arra figyelmeztetett: egyetlen ország számára sem megengedhető, hogy "a régiót, sőt az egész világot káoszba taszítsa önző nyereségvágyból". Huntsman szerint a beszéd valószínűleg arra utalhat, hogy a kínai vezetők Észak-Korea miatti csalódottsága elérhette a forrpontot.

"Mindenkinél jobban Kínát hibáztatom" - jelentette ki vasárnap az NBC televíziónak Lindsey Graham republikánus szenátor, aki ugyancsak a katonai bizottság tagja. "(A kínaiak) félnek az újraegyesítéstől. Nem akarnak egy demokratikus Koreát Kína mellett, ezért egy őrült rezsimet támogatnak. Márpedig ők erősebben határozzák meg Észak-Korea sorsát, mint bárki más ezen a bolygón" - jelentette ki az amerikai szenátor. (MTI)

atv.hu

Miközben a nagypolitika és az utca embere is az ellenség eltörlésére készül, Észak-Korea az enyhülés apró jeleit is mutatja. A szállodában már lehet fogni a BBC-t, a hatalom pedig nem tagadja, hogy vannak fogyatékkal élő emberek az országban. Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője azt is elmondta, hogyan és miért jutottak el egy delfin show-ba a háború szélén álló Észak-Koreában.