Hét kilométeres a dugó az M1-esen

A havazás és a viharos szél miatt le kellett zárni az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszát szombaton hajnalban, írja a Police.hu.

A legfrissebb, 6.45-ös tájékoztatás szerint az autók már felhajthatnak a sztrádára, de a teherautók még az 1-es főúton sem haladhatnak.

A Budapest felé vezető oldalon a 64-es és az 57-es kilométer között hét kilométeres dugó alakult ki reggel hét órára, közölte Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút szóvivője.

A rendőrség arra kéri a sofőröket, hogy ne az út szélén, hanem a parkolókban várakozzanak.

Reggel hattól egy órán át nem léphettek be Magyarországra a hét és fél tonnánál nehezebb teherautók a hegyeshalmi határátkelőnél a rossz idő miatt, közölte az MTI-vel a katasztrófavédelem. A rendőrség feloldotta a korlátozást, de a gumikat több ponton ellenőrzik.

Az út jegesedése miatt terelnek a 82-es főúton Veszprémvarsánynál is.

Ezeket figyelje!

A rendőrség honlapja>>>

Útinform>>>

Győr-Moson-Sopron megye keleti területein több útszakaszon is jeges, síkos a burkolat. Havas latyakos szakaszokra kell számítani a Dunántúlon Szombathely, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Tatabánya, Veszprém, Tapolca és Tamási környékén, a keleti országrészben pedig Balassagyarmat, Kecskemét, Kiskunhalas és Szeged környékén.

• Ezt teszi az oldalszél egy Boeing 777-essel
• Rossz lesz rájuk nézni
• Rendbe teszik a világkereskedelmet
• Megtalálták az izotóptolvajt, sugárzik
• A kórházakba motorral jár a Mikulás

A hét mesés templom

• Mintha a Jurassic Parkban járn...
• Ahonnan a természeti katasztró...
• Az indián kör, ahová fehér emb...
• Itt ért partot Noé bárkája
• Az ókori világ leghíresebb jós...
• Palenque a legszebb maja romváros
• Oázisvárosok, melyeket visszak...
• Ubar a homok Atlantisza
• Még több kapcsolódó cikk »

Dél India partjainál egy ősi város víz alatti romjai bukkantak elő a tragikus 2004-es pusztító cunami következtében. Az elveszett város csodálatos maradványai feltárták a múlt egy darabját.

Hirdetés

Az indiai és angol búvárok először 2002-ben fedezték fel az elsüllyedt város romjainak egy részét a tengerben. Mahabalipuram városáról sok legenda terjedt el, de létezését sokáig vitatták. A víz alatti romok azonban úgy tűnik, alátámasztják a legendát a mesés város létezéséről. A monda szerint a Hét Pagoda városa olyan gyönyörű volt, hogy az istenek egy napon özönvizet zúdítottak rá. A monda szerint a városnak hét csodálatosan szép, faragott temploma volt, melyek közül hat azonnal víz alá került, a hetedik megmenekült és ma is a parton áll. A Parti Templomként ismert épületet a turisták és zarándokok gyakran látogatják. Az újabb ásatások szerint magát a Parti Templomot is elmosta az ár, és később kövenként építették újjá a tengerből.

A Parti Templomon látható faragások érdekes módon egy özönvíztörténetet ábrázolnak, mely sok hasonlóságot mutat a Bibliában leírtakkal. Az indiai változat szerint egy öreg bölcs lehozta a mennyből a Gangesz folyó istennőjét, Gangát, hogy megtisztítsa ősei lelkét. Amikor látta, hogy az özönvíz el fogja mosni a Földet, megbánta tettét és Siva isten közbenjárásért imádkozott. Siva isten az áradatot átengedte a haján, így szétoszlott azokra a patakokra és folyókra, melyek ma is folynak a világban. A kutatások szerint az utolsó jégkorszak alatt merülhetett el a város, ami azt jelenti, hogy legalább 5000 éves, és a Kr. e. 3000-re eső árvíz időpontja egyezik a Bibliában leírtakkal.

Mahábalipuram víz alatti romjait 2002-ben fedezték fel. Az expedíciósorán falak és négyszögletű kő épülettömbök maradványait azonosították az 5-8 méter mély vízben, alig 500-700 méterre a Parti Templomtól. Az elárasztott területet igen nagynak találták, melynek csak egy részét tudták feltárni.

A 2004-es szökőár visszahúzódó hullámai elmosták a homoküledéket, és a víz alatti város még több része vált láthatóvá. A legjelentősebb új felfedezés egy dombormű, amely egykor a templomfal része lehetett, és egy elefánt és egy repülő ló díszesen kifaragott feje látható rajta. Az elefánt feje fölött egy sziklafülke van, faragott istenszoborral.

A várost több mint 100 aprólékos kidolgozású szobor díszítette, melyekben az indiai kőfaragó- és szobrászmesterség legszebb darabjait csodálhatjuk meg. A Hét Pagoda mesés városának legtöbb emléke még felfedezésre vár. Jelenleg a tengerparton található Parti Templomot és a hatalmas faragott domborművet lehet megcsodálni.
Ez a cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.

Hét élet [PART 7] - magyar szinkron

Hét élet [PART 6] - magyar szinkron -

Hét élet [PART 5] - magyar szinkron -

Hét élet [PART 4] - magyar szinkron -

Hét élet [PART 3] - magyar szinkron -

Az ókori világ hét csodája

 

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, epheszoszi Artemisz-templom,Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az pharoszi világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga.

Antipatrosz eredeti listája az idők folyamán átalakult, és több ókori világcsoda is fel- vagy lekerült a világ csodáinak listájára, illetve listájáról. Ezek, a Memnón-kolosszusok,Salamon temploma, Noé bárkája és az isztambuli Hagia Szophia. Az eredeti listán szereplő egyik csodát, Babilon falait Tours-i Szent Gergely ókeresztény író, a 6. században kitörölte, és Bábel tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható.