2014. március 28., péntek

Megérdemli Budapest a Dunát?

Számos nagyváros van Európában és a világon, amiknek meghatározó eleme a víz. A folyó, ami átszeli őket, a tenger vagy az óceán, ami nemcsak az éghajlatukat, de a városképet, az ott élők hangulatát is befolyásolja. Persze a vízpart önmagában kevés, olyan fejlesztésekre van szükség, ami a városban élő embert összeköti ezzel.
Fugában egy ingyenes kiállítás nyílt, ami pont arról szól, hogyan lehet ezt jól csinálni. A Szeretem Budapestet Mozgalom szervezésében 16 európai várost mutatnak be, hol mit próbálnak kezdeni azzal az adottsággal, ami több, mint egy hidakkal kényszerűségből átívelendő akadály. Fotókat láthatunk, és leírást olvashatunk Belgrád, Malmö, Berlin, Maribor, Bécs, Dundee, Edinburgh, Gdansk, Hamburg, Oslo, Koppenhága, Lisszabon, Stockholm, Liverpool, Varsó és London terveiről vagy épp megvalósult projektjeiről.
Az írások az Octogon lapban megjelent cikkekből vannak, leginkább szakmabelieknek lehetnek érdekesek, egy átlagos érdeklődőnek inkább csak akkor, ha jól ismeri az adott várost. De a képek jól megmutatják, mit lehet kezdeni a parttal, hogyan lehet kihasználni vagy éppen elrontani a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert ez is ránk van bízva: nyugodtan mondhatjuk az elképzelésre, hogy marhaság, nem haragszik meg érte senki. Belgrád vízpart-tervén például ugyanazon a platformon sétálnak a bakancsos turisták, mint ahol a bikinis lányok a földön fekszenek, itt tehát nyugodtan állíthatjuk, nem túl életszerű.
Gyalogoshidak is rendre feltűntek, az egyszerű, "az egyik oldalon felszállok, a másikon le" elv mellett egészen futurisztikus ötletek is megjelentek.
Maribor:
Stockholm:
Koppenhága:
Persze a merész tervekből nem volt hiány, ki gondolná például, hogy ez egy 140 ezres város, egy újjászülető skót halászfalu lenne (Dundee):
Hamburghoz már illik a monumentalizmus:
Egy olaszországi projekt (képaláírás nem segítette a pontos behatárolást):
Eljutottam aztán Lisszabonig is, a személyes kedvencemig, azon belül is az 1998-as világkiállítás helyszínére, ahol hatalmas költségekkel újítottak fel egy lepusztult, Tejo-parti részt, távol a központtól. Egy tökéletes példa arra, amikor minden adott, Európa leghosszabb hídja, Európa legnagyobb óceánáriuma, kiépített part, libegő, és mégis. Vannak ugyan emberek, de az élet hiányzik, az expo nyüzsgése után 13 évvel még mindig nem sikerült belakni a város legmodernebben kiépített partszakaszát. Egy saját kép:
A listából csak egy város hiányzik: Budapest. Ez azonban nem azért van, mert híján vagyunk a terveknek vagy a jövőképnek, hanem mert a Budapestre vonatkozó ötletek nagyobb teret kívánnak. Egy saját kiállítást március végén ugyanitt, valamint egy elemző posztot tőlünk, hogyan nézne ki az a város, ahol mindannyian szívesebben közelítenénk meg a Dunát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Blogarchívum