2014. június 22., vasárnap

A Kárpát-medence legutolsó vulkáni kitörése

A Kárpát-medence békésnek tűnő táján az árvizeken kívül nem gondolnánk, hogy bármilyen komolyabb természeti csapás bekövetkezhetne, különösen nem földrengés vagy vulkánkitörés. Az aktív vulkánok térségünktől távol működnek és vigyázó szemünket inkább Izlandra vagy esetleg Olaszországra vetjük. Pedig nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a Kárpát-medencében nem lesz több vulkánkitörés – ha nem is a következő évtizedekben vagy évszázadokban…
Az elmúlt 20 millió évben nagyon változatos vulkáni működés jellemezte térségünket. Ezek az egykori tűzhányók ma kirándulókat és szőlősgazdákat csalogató békés vulkáni vidékek. A vulkáni kitörések legintenzívebben 12-16 millió évvel ezelőtt zajlottak, majd számuk egyre csökkent és kisebb területekre korlátozódott. Azonban még az elmúlt 2 millió évben is több mint egy tucat vulkáni kitörés történt. Hol és mikor volt a legutolsó?
Tusnádfürdő és Bálványos között, a Hargita délkeleti peremén, egy dimbes-dombos hegyvonulat található, a Csomád. A kisebb-nagyobb kúpok között húzódik meg a festői Szent-Anna tó és a különleges Mohos-láp. A hegy környezetében szén-dioxid és kén-hidrogén bugyog fel. A vadregényes erdőkben medvék kóborolnak…


Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbe nyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjátok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt, s hogy tetején büszke vár …. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke, szomorú emléke megmaradt…” Így kezdődik Benedek Eleknek a Szent Anna tóról szóló székelyföldi mondát feldolgozó meséje, majd később így folytatódik: „elfekedett az ég, villámlott, dörgött, ég-föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni, hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább-alább, mígnem egyszerre víz alá borult.
E csodaszép történetet olvasva nem is gondolnánk, hogy mintegy 30 ezer évvel ezelőtt valami nagyon hasonló történhetett ezen a tájon! Izzó vulkáni kúpok növekedtek ki, amelyek oldalán sűrű, gomolygó, forró vulkáni törmelékárak zúdultak le. Majd, egy hatalmas robbanással vulkáni hamu felhő tornyosult a hegy fölé, a Szent-Anna tó kráteréből kiáramló vulkáni hamut a szél délkeleti irányba vitte el és még több tíz kilométer távolságban is sűrű hamueső esett.

Így nézhetett ki a Csomád 30-100 ezer évvel ezelőtt (képek: Soufriére, Montserrat)... lesz-e újra ilyen esemény?

Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja intenzíven kutatja a Csomád vulkáni működésének okát. Sikerült meghatározni, hogy a legutolsó vulkáni kitörés 30 ezer évvel ezelőtt történt, ezt megelőzően pedig, 42 ezer évvel ezelőtt volt egy másik erős robbanásos kitörés. Azt is tudjuk, hogy 100 ezer évvel ezelőtt is zajlottak vulkáni kitörések, sőt voltak további nagy robbanásos kitörések is (például az, ami a Mohos láp kráterét létrehozta) és az ezeket a vulkánkitöréseket tápláló magmakamrák hosszú időn keresztül is létezhettek. Talán még most is van egy nem teljesen megszilárdult magmatározó a Szent-Anna tó alatt több kilométer mélységben? Szeptemberben egy újszerű vizsgálattal igyekszünk betekinteni a hegy alá, hogy jobban megértsük e vulkán természetét, hogy megfejthessük működésének okát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Blogarchívum