A Biblia a magyar képzőművészetben Ádám és Éva

Az ember teremtése

<<<

Tartalom

>>>

A bűnbeesés

A Biblia a magyar képzőművészetben

Ádám és Éva

I. Mózes 2. fejezet

Vedres Márk: Emberpár, 1903, bronz, 36,5 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

A Biblia legelső könyve (héberül: Böresit, az első szaváról elnevezve, görögül Genészisz – latinosan Genezis –, a tartalmáról elnevezne) öt eredet-elbeszélést tartalmaz: Földünk, az ember(iség), a bűn bejövetelének eredetét mondja el (1–9. fej.), majd a nemzetek eredetét vázolja (10. fej.), ebből nagyítva ki és ezután kizárólagos témájává téve Isten ószövetségi választott népének eredetét (11–50. fej.), melynek bevezetéseképp Izráel ősatyáinak – Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, Józsefnek – történetét olvashatjuk, természetesen nem az életrajz mai értelmében, hanem a megváltás történetének, az üdvösségtörténetnek szempontjai szerinti tömörítésben, ugyanakkor felejthetetlen elbeszélésekben.

Az emberiséget Isten „egy vérből teremtette” – ahogyan azt az athéniaknak Pál apostol magyarázta (Ap csel 17:26). Előbb Ádámot, majd – a mellérendelés jeleként – oldalbordájából Évát teremtette meg az Úr. Isten átérezte Ádám magányát, azt, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni”. Ezért „segítőtársat szerzett néki”. A házasság megalapításában Isten a kölcsönös szeretet és örömszerzés páratlan keretét hozta létre, mint a hatnapi munka és megpihenés időben szabályos váltakozásában az emberi civilizáció második alkotóelemét. A harmadik elem: a gondolkodás, a fogalomalkotás és a beszéd ajándéka volt, amikor Ádám előtt az állatokat elvonultatva, azt kérte az Úr az embertől: adjon nevet nekik.

Wiligelmo: A genezistörténet, 1099

E három alkotóelem együttese jellemzi a legszebb teremtéstörténetek emberábrázolásait. Monreale mozaikján kézen fogva vezeti az Úr Ádámot, és magyaráz neki. Palermo, a velencei San Marco, valamint Michelangelo Éva teremtése ábrázolásaiban az „ember” a legfontosabb, a „férfi” (héberül: is) és a „nő” (issá) mint másodlagos jelleg szerepel. A később bűnében eltorzult világ megfordítja ezt a sorrendet, és a férfiban elsősorban nem embert, hanem férfit, a nőben nem elsősorban embert, hanem nőt akar látni. A teremtés eredeti rendjét világunkban csak az igazi hit állíthatja helyre, melyről azt olvassuk később a Bibliában, hogy „nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal 3:28). Az igazi művészet, amely nálunk e témában Vedres Márk, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni alkotásait tartja számon, ugyanezt az együvé tartozást, kölcsönös megbecsülést, ragaszkodást tük­rözi (I. Móz 2:24), akár szoborról, gobelinről vagy olajfestményről legyen is szó.

Ferenczy Noémi: Ádám-Éva, 1910-es évek vége, tempera, karton, 188x153 cm, Szentendre, Ferenczy Múzeum