Hókáosz nem kapott felkérést a légierő a mentésre

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szinte alig van repülőképes helikoptere a magyar honvédségnek. Mi-24-es flottánk lényegében megszűnt, szállítóhelikopterből még van néhány, de a korábbi katasztrófahelyzetekkel ellentétben valamilyen oknál fogva azok sem szálltak fel a hétvégi hókáoszban. A légierő egy nyugalmazott őrnagya szerint ennek az az oka, hogy szinte a nullával egyenlő Magyarország helikopterkapacitása, a honvédség szerint azonban nem is kaptak erre felkérést.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarország nagyon szűkös katonai helikopterkapacitással rendelkezik. Hazánk csatahelikopterekkel biztosan nem vehet részt semmilyen katonai műveletben, ugyanis Mi-24-es flottánk utolsó repülőképes helikoptereinek naptári üzemideje 2012. december 31-én lejárt, és amíg a gyártó cég az üzemidejüket meg nem hosszabbítja, nem repülhetnek. (Csatahelikopter flottánk sorsáról részletek itt találhat, a két utolsó Mi-24 P a lista legalján található.)

Ami szállítókapacitásunkat illeti, az is eléggé korlátozott, a Mi-8/17-es helikopterflottánknak ugyanis hamarosan lejár az üzemideje. A magyar légierő forgószárnyas szállítókapacitása azonban elengedhetetlenül fontos a többi között a szolnoki Könnyű Vegyes Zászlóalj szállításához, valamint – a katasztrófavédelmi feladatok mellett – kutató-mentő feladatok ellátásához, melyekhez a repülőtechnikát (Mi-8/17) elsősorban a honvédség Légi Kutató-Mentő Szolgálata adja.

Szétvágott, roncsként értékesített Mi-24-esek Csepelen

Szétvágott, roncsként értékesített Mi-24-esek Csepelen

A hétvégi hókáoszban azonban, annak ellenére, hogy korábban, így 1998-99 telén, valamint az azt követő árvízhelyzetben folyamatosan repültek a katonai szállítóhelikoptereink, nem szállt fel egyetlen egy Mi-8-as sem.

HM: nem kaptunk felkérést

Az ügyben az atv.hu hétfőn megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, arra keresve a választ, hogy a mentésben és a szárazföldi úton nehezen megközelíthető területeken található helyreállítási munkákban miért nem vetették be a katonai helikopterflottát. A minisztérium kedden írásban válaszolt megkeresésünkre. A válaszból kiderül, hogy a „jelenlegi törvények értelmében a Magyar Honvédség nem felelőse, szervezője, vagy irányítója a katasztrófahelyzetek kezelésének, felszámolásának, csupán közreműködő szerepe van. A megkereséseknek megfelelően a honvédség személyi állományával és technikai eszközeivel jelenik meg a meghatározott helyszínen, a szükséges erővel”.

A válaszból az is kiderült, hogy a honvédség a hókáoszban nem is kapott felkérést a helikopterek alkalmazására az autópályán rekedt autósok kimentésére, vagy a megközelíthetetlen települések ellátására: „a Honvédség minden eddig beérkezett kérésnek eleget tett, és ezután is eleget fog tenni. A légi képességet illetően egy kérés érkezett a Szabolcsban kidőlt távvezetéktartó oszlopok cseréjével kapcsolatban. Vasárnap a honvédség erre a feladatra kijelölt helikopterével szemrevételezték a térséget, és egy helikopter személyzete Szolnokon begyakorolta a betonoszlopok ki- és beemelését”.

1998-ban 15 helikopterrel mentettek

Az atv.hu megkereste Molnár László nyugalmazott őrnagyot, aki 1998-99 telén koordinálta, valamint részt vett a borsodi falvak légimentésében. A tiszt a hétvégi hókáosz, valamint a 98-99-es helyzet között párhuzamot vonva elmondta: a borsodi és a nyírségi országrészben 14 évvel ezelőtt szintén hirtelen esett le nagy mennyiségű hó, amit a hófúvások méteres hófalakká emeltek, elzárva több száz települést a szárazföldi megközelítés elől. “Se ki, se be helyzet alakult ki: a települések nem tudták ellátni élelmiszerekkel magukat, és a mentők sem tudtak bejutni. A Honvédelmi Minisztérium ezért riasztást rendelt el, és Mi-8-as, valamint Mi-2-es helikoptereket telepített át a nyíregyházi, valamint miskolci repülőterekre” – mondta Molnár. A nyugalmazott őrnagy hozzátette: a katasztrófahelyzet másnapján kitelepültek a helikopterek, valamint a szárazföldi kiszolgáló személyzet, amely Szolnokról indulva Hatvant követően helyenként a saját, katonai hómarókkal vágott magának utat a kijelölt repülőterekre.

Mi-8-as szállítóhelikopter pakolja a homokzsákokat a borsodi árvíz idején, 2010-ben

“A műveletben nyolc darab Mi-8-as, valamint nyolc darab Mi-2-es helikopter vet részt. A légierő irányító törzse, a katasztrófavédelmi operatív törzzsel szorosan együttműködve a miskolci önkormányzat által kijelölt épületben kezdte meg tevékenységét. Térképeken dolgoztuk föl a kialakult helyzetet, majd az önkormányzatok jelentése alapján megkezdtük a berepüléseket – élelmiszereket és orvosokat szállítottunk be, vajúdó nőket, betegeket és idős embereket hoztunk ki” – mesélte Molnár, aki pilótaként is részt vett a mentésben.

“Minden olyan feladatot elláttunk, amely az élet védelmét szolgálta. Előfordult, hogy a géppel nem tudtunk leszállni, és a levegőben ‘függeszkedve’ kellett a terhet kirakodni a helikopterekből. Jól képzett pilótáink azonban profi módon végrehajtották a feladatot, erős szélviszonyok közepette is. Akkor 40-50 bevetést hajtottunk verge, mintegy 250 órát repültünk le” – mesélte, majd hozzátette: a hóhelyzetet követően az árvízhelyzet miatt is kirendelték a légierő gépeit, ahol szintén helytállt a légierő.

A nyugalmazott őrnagy, aki több mint 2100 repült órával rendelkezik, és a többi között gépparancsnokként repült mind a Mi-24-es csatahelikoptereken, valamint a Mi-8-as szállítóhelikoptereken, az ATV Start című műsorában elmondta: a légierő ma gyakorlatilag alig rendelkezik üzemképes helikopterrel. Jelenleg körülbelül 15 olyan, repülésre alkalmatlan helikopterrel rendelkezünk, amelyek kisebb-nagyobb felújítások után helyezhetők üzembe.

atv.hu