Magyarország nevezetességei

Magyarországon hihetetlen mennyiségben találhatók meg a régi, több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastélyok és kúriák. Ezek közül sajnos a többség romos állapotban tengődik, van viszont néhány, amelyre méltán lehet büszke bárki. Ezek közül mutatunk be néhányat a Vendégváró segítségével.


Esterházy-kastély, Fertőd

Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a "magyar Versailles"-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.
A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.
Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá - emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.


Festetics-kastély, Keszthely

Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemléképület, amelyben múzeumm várja a látogatókat. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.


Grassalkovich-kastély, Gödöllő

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenő-rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.
A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.
A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt, amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A park kerekesszékkel is látogatható.


Brunszvik-kastély, Martonvásár

Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban. Beethoven hosszabb ideig tartózkodott itt a Brunszvik család vendégeként - emlékét múzeumm őrzi.
Az egyemeletes épület most romantikus és neogótikus külsőt mutat, közép- és oldalrizalitokkal. Szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal - aki a birtok megvételekor még határtalan mocsarakat talált a területen - tudatosan teremtett itt virágzó gazdaságot. A gazdasági épületek között istállókat, tímárházat, kertészházat is építtetett. Fia, Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az ország egyik legszebb kastélyparkja. A Brunszvikok után is neves birtokosa volt a kastélynak: 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.


Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.


De la Motte-kastély, Noszvaj

A noszvaji kastélyt és melléképületét copf stílusban építette Povolny János 1774 és 1778 között, ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.
A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. Ezt ma már nem használják. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója - Kracker János Lukács alkotása - Auróra diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik.
A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett.
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.
A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. A kastély a téli időszakban (november 1. - március 31.) csoportok számára, bejelentkezéssel látogatható.